Magyar szerkezettár

élünk

él¹

tn (és ts) ige

1. életműködést fejt ki, életben van. | ▸ él valamennyit élt 56 évet. | ▸ élve, halva

2. ts átél, ill. (el)tölt <vmely v. valamennyi időt>. vígan éli napjait. | ts életének, fejlődésének valamilyen szakaszában van. fénykorát éli.

3. ts ▸ éli a szerepét

4. vhogyan tölti az életét. ▸ él, mint hal a vízben ▸ úgy él, mint marci hevesen mint egy kiskirály mint egy török basa mint a paradicsomban ▸ úgy él, mint toldi miklós lova a szeméten | ▸ élj boldogul boldogan! | ts ▸ valamilyen életet él | ▸ valakinek, valaminek él a tudománynak él.

5. ▸ valamiből nép rég: valaki, valami után él a munkájából él.

6. ▸ valamin él tejen él. | ▸ valamivel él

7. ▸ valamivel él él az alkalommal.

8. (ts is ) élvezi az élet lehetőségeit, örömeit. éli világát.

9. vhol állandóan lakik. vidéken él. | közös háztartásban együtt lakik valakivel. a testvérével él. | ▸ együtt él valakivel | ▸ külön él valakitől

10. valamilyen viszonyban van valakivel. békességben él vele. ▸ úgy élnek, mint a galambok

11. biz <kif-ekben:> befolyáshoz, cselekvési lehetőséghez jut, érvényesül. nem hagyják élni.

12. nem szűnik meg, fennmarad, és tovább hat. él bennem az emléke. | használatban, érvényben van. él még ez a szó?

13. ▸ él a vonal ▸ se él, se hal

[ fgr ]

él²

1. vágásra haszn. eszköz, szerszám vékonyra köszörült széle. a kés éle.

2. szilárd test vékony széle. a tábla éle; ▸ élére állít valamit | mat síklapú test oldallapjainak metszésvonala. | nadrágnak vasalással létrehozott vonalszerű kiemelkedése. élt vasal.

3. vonuló, haladó csoport legeleje. a csapat élén. | közös tevékenységben, versenyben a vezető hely. az élre tör.

4. kissé vál bántó, támadó célzat. szavainak éle. ▸ élére rakja a garast

[?fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

____________________

miből

→ ami ⊕ -ból/-ből

ami¹

von névm

1. a vele kapcsolt mellékm-ban közelebbről meg nem határozott dolog. amit nem tudsz, arról ne beszélj!; ▸ ami csak segít, amiben csak tud. | <pongyola haszn:> amely. | <önállósult mellékm-ban, felkiáltásként.> amit ez művel!

2. sajtó <nem valódi alárendelésben:> és ez; és az; de ez stb. meleg van, ami azonban nem jelenti azt, hogy ... ( helyesen: de ez nem jeleni azt, hogy ... ). | ▸ ami valakit, valamit illet ami engem illet, nekem tetszik.

3. (jelzőként) nép amennyi. ami bánata volt, az is elmúlt.

ami²

fn biz

(külföldön katonáskodó) amerikai.

[ ném ]

-ból/-ből

hat-rag

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

..........

miből

→ mi ⊕ -ból/-ből

mi¹

tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban v. más személlyel való szembeállítás esetén) nép mink

1. én és az(ok), aki(k)ről, ill. aki(k)nek a nevében beszélek. mi is itt vagyunk; mi, nők.

2. <értekező prózában, szerénységből:> én. ezt mi is úgy véljük. | <“fejedelmi többes”-ként:> én (, az uralkodó).

3. ritk kedvesk v. gúny <kül. gyermekekhez szólva:> te v. ti. hát mi még nem alszunk?

4. (birt jelzőként, -nk szjeles birtokszó előtt) a hozzánk tartozó, a birtokunkban levő. a mi szobánk. | ▸ ez a mi emberünk | nép tréf elbeszélésben: a már említett. a mi legényünk sem volt rest.

[ fgr ]

mi²

névm

I. kérdő

1. miféle dolog? mit eszel? miről van szó? | (m-értékű szóként) biz ▸ mi? jó, mi! | ▸ mire? mire hordja úgy fenn az orrát? | ▸ mire föl?

2. <valaminek a mibenlétét tudakolva:> miféle jellegű, tulajdonságú dolog? mi a giccs? | milyen foglalkozású személy? mi leszel? | <valaminek az árát, értékét kérdezve:> mennyi? mibe kerül?; mit ér? | (mn-ként) miféle? mi célból?

3. <kül. felkiáltásokban, kérdő jelleg nélkül.> ▸ mit látnak szemeim! ▸ mit tesz isten ▸ még mit nem! ▸ mi nem ▸ majd megmondom mi! | ▸ mit ? ▸ mit nekem, neked ▸ eh, mit! ▸ vagy mi diót v. mit rágott. | <vágy kif-ére, felt módú igével, tagadó m-ban:> bármi. mit nem adnék érte! | (mn-ként) <tagadó értelmű kérdésben:> semmi. mi közöm hozzá!? | ▸ mi tűrés-tagadás

4. (értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) ▸ mi minden mi mindent láttál? | <érzelmileg színezett kérdésben v. felkiáltásban:> mi az ördögöt csináljak?

5. (mn-ként) rég | mekkora! mi szégyen! | (hsz-ként) irod mennyire! mi szép.

II. von kissé rég, vál ami. | ▸ van nincs mi van mit nézni. | ▸ nincs mit | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, meg nem határozott dolog jelölésére:> ami. ki mit tud, azt teszi.

III. htl

1. ▸ majd mit mondok mondtam

2. nép (és) más efféle. vitt egy kis kolbászt, mit az útra.

3. <kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, esetenként más-más dolog kif-ére.> [mit csinálsz esténként?] mikor mit.

4. ▸ mi, mi nem mitől, mitől nem, megjött a jókedve. | ▸ ha mi

IV. ált

1. ritk <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val:> bármi. szedd össze, mi hol van.

2. ▸ mi sem mit sem tud róla; mi sem egyszerűbb.

[ fgr ]

mi³

fn zene

szolmizálásban: bármely dúr hangsor 3. hangja.

[ nk:ol ]

-ból/-ből

hat-rag

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

____________________

ó/lássuk

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ lát ⊕ suk[Sbjv.Def.1Pl]

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

lát¹

ts (és tn) ige

1. (t. n. is ) valakit, valamit szemével érzékel, s róla képet alkot a tudatában. mit látsz?; ▸ nem lát a szemétől ▸ nem láttam, nem hallottam semmit ▸ se lát, se hall

2. (tn is ) <tudati képet> úgy fog fel, mintha az a szeme előtt megjelenne. álmot lát.

3. megnézve v. elolvasva tudomásul vesz valamit. ▸ láttam ▸ lássa, lássák ▸ lásd! l | <előadást, látványosságot> megnéz. láttad a filmet?

4. szemlél, észlel, tapasztal. ▸ világot lát | ▸ lássuk, miből élünk | ▸ ám lássa

5. <kif-ekben:> megér, átél. szükséget lát; ▸ sok tavaszt látott már ▸ azt szeretném én látni!

6. ismer, tud. látja a nehézségeket. | (t. n. is ) (meg)ért, felfog (vmely összefüggést). nem látja a lényeget; tisztán lát a kérdésben. | ▸ látod, látod!

7. valaminek, valamilyennek tart, vél, gondol. jónak látnám, hogy ... | valamiben felfedezhetőnek vél valamit. nem sok értelmét látom a dolognak.

8. találkozik, együtt van valakivel. mikor látjuk egymást? | hozzájut valamihez. pénzt lát; ▸ napvilágot lát

9. valamiként, vhogyan fogad valakit. vendégül látja; örömmel látnám munkatársként; ▸ szívesen lát valakit

10. tn ▸ valamihez, valami után lát munkához, dolga után lát. | tn ▸ valami ritk valaki után lát segítség után lát; munkatársak után lát.

11. ▸ törvényt lát ▸ nagyra lát

[?fgr ]

lát²

fn pénz

<kif-ekben:> csekk, utalvány stb. bemutatása (kifizetés végett). látra szóló váltó.

[←lát¹ ]

suk[Sbjv.Def.1Pl]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4